Sziasztok!
Bocsi, most csak egy kis ízelítővel szolgálhatok, még nincs kész a fejezet, és összecsapni meg nem akarom. Holnap után, vagy lehet, hogy még később jön a friss. Sajnálom, és puszii.
Ui.: Ez a kis rész Bridget szemszöges
- Gyertyát nem gyújtok. –kacagott.
- Ne is. Nem akarok én gyertyafényes éjszakát tölteni veled. –biztosítottam nevetve.
- Én sem veled, ha ez megnyugtat. –vágott vissza, és hátradőlt a pléden.
- Annyira ismerős ez a hely. –néztem körbe.
- Ha a gondolataimba nem néztél bele, akkor nem tudom, hogy hol láttad, mert itt még biztos, hogy nem jártál. –mosolyodott el. –Itt még senki sem járt.
- És ezt te honnan tudod? –ültem le mellé, és felhúztam a lábaimat.
- Mert szinte minden szabadidőmet itt töltöm, és még egy idegen illatot sem éreztem. –pillantott körbe. –Ja, és képzeld. Rám szállt egy tigris. Fél éve zaklat.
- Egy tigris? Egy állat? Ráadásul tigris? –voltam kérdőre.
- Aha. Nem tudom, hogy keveredett ide, ráadásul miért nem fél tőlem, de általában itt van. Tök aranyos. Mindig idejön, és lefekszik elém. Gyakran egész éjszaka itt van, és csak néz. Azokkal az óriási, édes szemeivel. –ábrándozott.
- Tök úgy beszélsz róla, mintha ő lenne életed szerelme. Ugye nem? Ugye nem estél bele egy tigrisbe? –nevettem rajta.
- Jó vicc. Egy nőstény tigrisbe? Na ne ugrass. –kacagott ő is.
